Laudáció Csoóri Sándor Magyar Örökség díjához

Több, mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülhetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek. Állandóan viták, eszmecserék kereszttüzében él.

Sokágú és rendkívül intenzív élet az övé. Költő, szociográfus, publicista, esszéíró, filmíró, prózaíró, politikus, szerkesztő és nemzeti mindenes egy személyben.

Hívatásait a rendkívül mély nemzeti felelősségtudat fogja egységbe.

Munkásságának vezérlő eszméje az, hogy meg kell szüntetni a távolságot a felismert és a kimondott igazságok között.

Okossága, nyitottsága, őszintesége, bátor kiállása, leverhetetlensége a változtató, jobbító szándék jelképévé emelte őt a diktatúra évtizedeiben.

Költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlen egyéni színnel újította meg költészetünknek azt a nemzeti felelősségtudattól áthatott fő vonulatát, melyet a klasszikus magyar irodalom legnagyobbjai - Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig - alkotnak. Legszebb versei a magyar költészet élvonalában jelölik ki a helyét.

De ő írta meg a hatvanas évek elején az új magyar szociográfia műfajtörténeti jelentőségű darabjait. Szociográfiáiban az érzelmi kötődés, személyes vallomás, tárgyszerűrajz, mítosz, látomás és intellektuális elemzés egységét teremtette meg.

A Kósa Ferenccel és Sára Sándorral együtt alkotott filmekben a magyar filmművészet megújításának egyik irányát is kijelölték. Sorsok, történetek érzékletes képeiben úgy mutatták be a magyar történelmet és jelenkort, hogy gazdag értelmű emberi létmetaforákat is teremtettek. Egyetemes jelentésűvé emelték a közvetlen tárgyias világot.

Csoóri Sándor megújította a magyar esszét is. Esszéinek egyénítő jegye a közvetlen személyesség, élményszerűség és önéletrajzi jelleg. Beavatja az olvasót gondolkodásának természetébe, a nemzeti, közösségi ügyekben való felelős történelmi cselekvésbe.

Személyessége gondolatainak szerves része, hitelesítő jegye. Egyszerre alkalmazza a logikai-fogalmi és a képi, metaforikus, szürrealisztikus megközelítést.

A magyar nemzeti tudatot és önismeretet sokrétűen vizsgáló, újabb és újabb nézőpontból mérlegelő Csoóri Sándor a megalkuvások, értékpusztítások, felelőtlenségek sokaságát leplezte le.

A nyolcvanas években esszéiben a rendszerváltás elkerülhetetlen szükségességét hirdette.

Fő törekvése évtizedek óta a nemzet szellemi-lelki egységének a megteremtése, önismeretének mélyítése, öntudatának erősítése. Ennek az eszmének a jegyében érte el a Magyarok Világszövetségének elnökeként a "mozaiknemzetet egybe láttató nagy eszköz"-nek, a Duna Televíziónak a létrehozását.

Politikai és közéleti szerepvállalásának legsűrűbb időszakában, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján néhány évre még szépirodalmi munkásságát is föláldozta a közvetlen társadalmi cselekvésért.

Az utóbbi években újra töretlenül alkot, sorra jelennek meg esszékötetei és verses könyvei.

Emellett tizenhárom esztendeje főszerkesztője a Hitel című folyóiratnak, mely a magyarság nemzeti összetartozás-tudatának megerősítését, a nemzet fölegyenesítését, értékeinek gazdagítást tekinti fő feladatának.

Magyar és különféle idegen nyelveken eddig megjelent több mint félszáz könyve nemzeti kultúránk különleges értékű fejezete, valóban a Magyar Örökség része.