Grétsy László - laudáció



Kétségtelenül Grétsy László ma az egyik legismertebb magyar nyelvész, nyelvművelő. Valóságos „nemzeti intézmény”, akit iskolázottságtól függetlenül mindenütt fölismernek a világban, ahol magyarul beszélnek. E tekintetben méltó örököse a legendás Lőrincze Lajosnak, akit rádiós műsorsorozata tett mindenütt ismertté. Grétsy László egy fél generációval később érkezve, a rádió mellett a televízió segítségével lett a legnépszerűbb nyelvészünk. Mindkettőjüket tudományos elmélyültségük mellett kivételes empátiájuk, kapcsolatteremtő, kommunikációs készségeik segítették.

Grétsy László 1932. február 13-án született Budapesten. 1954-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd rögtön az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos ösztöndíjasa, tudományos munkatársa, 1971-től a mai magyar nyelvi osztály vezetője lett. 1987–1998. között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékét vezette. 1992-től az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnöke, 2006-tól tiszteletbeli elnöke.

Grétsy Lászlót leginkább nyelvművelő tevékenységéről tartják számon. Tudományos munkássága a magyar történeti és leíró nyelvtudományi iskola útján halad. Ma is megkerülhetetlen monográfiája A szóhasadás (1962), vagy az általa is írt (és szerkesztett) Mai magyar nyelvünk (1976) című tanulmánykötet. A manapság sokak által vitatott nyelvművelés legnagyobb szabású munkái fűződnek a nevéhez: a két kötetben, összesen 2586 (!) oldalnyi Nyelvművelő kéziszótár (1980, 1985., szerk. Kovalovszky Miklóssal) vagy a 645 oldalnyi Nyelvművelő Kéziszótár (1996., szerk.: Kemény Gáborral, második, bővített kiadása: 2005).

Ezek a munkák a magyar nyelvművelés felfogásának gyakorlatát, kritikáját és új szemléletét ötvözik. Minden nyelvhasználati kérdésben alapos, a korszak színvonalán álló grammatikai, jelentéstani és pragmatikai vizsgálatok alapján mondanak véleményt, adnak eligazítást. Számos esetben ezek a művek tartalmazzák egy-egy nyelvi jelenség első leírását!

A nagyközönség természetesen leginkább vonzó, hatásos ismeretterjesztő szerepeiből, nyelvművelő cikkeiből (pl. Élet és Tudomány, Szabad Föld, Édes Anyanyelvünk), rádióműsoraiból (Magyarán szólva, Értsünk szót!), tévéműsoraiból (Álljunk meg egy szóra!, Gyöngyök, Szószóló) ismeri. A médiumok gyakran faggatják aktuális nyelvi kérdésekben.

Tudományszervezői, tudományos ismeretterjesztői, közösségi beállítódását jól mutatja, hogy számos alapvető, többszerzős munka szerkesztője, sőt kitalálója, szervezője. E tekintetben szinte egyedülálló a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1999–2003. között meghirdetett anyanyelvi pályázatainak kitalálása, gondozása, amelynek eredményeként 2000–2005. között tíz remek tanulmánykötetet jelent meg.

Az 1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetségének, az egyik legnagyobb magyarországi civil szerveződésnek előbb főtitkára, alelnöke, jelenleg ügyvezető elnöke. Több kitüntetést, díjat kapott (pl. SZOT-díj, Apáczai Csere János-díj, Príma-díj). Közismertségét, közszeretetét, kollégáinak, tanítványainak az elismerését mutatja, hogy mindig sokan veszik körül, folyamatosan faggatják nyelvi kérdésekről. 65. születésnapjára közvetlen munkatársai, 70. születésnapjára 106 nyelvész és közéleti személyiség köszöntötték tanulmánykötettel (Oktatási tapasztalatok – kutatási eredmények. Tanulmányok az anyanyelv használatának kérdéseiről. Grétsy László tiszteletére. Szerk.: Fercsik Erzsébet, T. Somogyi Magda. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997., Éltető anyanyelvünk. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Szerk.: Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Tinta Könyvkiadó, Budapest, é. n. [2002]

Nyelvünk, a magyar nyelv hagyományainak, értékeinek őrzőjeként, prófétájaként, a magyar nyelvművelés emblematikus egyéniségeként, alapvető munkák szerzőjeként, közösségteremtő, közösségszervező személyiségként messzemenően javaslom a Magyar Örökség Díjra.


Balázs Géza

nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár

ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék


   

Nyomtatás
 
Ablak bezárása