Javaslat Tandori Károly laudáció


Tandori Károly (1925-2005) a nemzetközileg kiemelkedő magyar matematikai analízis egyik legjelentősebb egyénisége.

Újvidéken született, családját 1930-ban kiutasították Jugoszláviából, így került Szegedre. Innen kezdődően – a Budapesti Műegyetemen töltött három éves aspiránsi éveitől és egy-két hetes konferenciáktól eltekintve – egész életét Szegeden élte le. 1944-ben Szegedi Tudományegyetem matematika-fizika tanári szakán kezdte meg egyetemi tanulmányait. Többen felfigyeltek tehetségére, már másodéves korától díjtalan gyakornok volt, és három professzora, Kalmár László, Riesz Frigyes és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok előadásainak hatására az is hamar eldőlt, hogy a matematikai analízis művelője szeretne lenni, mert úgy érezte, hogy "az analízissel mindent meg lehet oldani". A diploma megszerzése után a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének dolgozója lett. Igen hamar jelentős eredményeket ért el az ortogonális polinomok szerinti sorfejtések elméletében. További kutatási területei is a matematikai analízis klasszikus kérdésköreihez csatlakoztak. Nagy lélegzetű eredményei a Fourier-sorok és az általános ortogonális sorok konvergenciájának elméletét húsz-harminc éves stagnálás után újították meg. Ezeken a területeken Tandori Károly munkássága részben új utakat vágott későbbi kutatók előtt, részben pedig több kérdéskört lényegében lezárt: a briliáns technikával elért konvergenciatételekről, a klasszikusokéról vagy a sajátjairól, szellemes, leheletfinom konstrukciókkal a legtöbb esetben azt is megmutatta, hogy azok tovább már nem javíthatók. Híres konstrukciói közül példaként említjük meg azt, ami arra vezet, hogy az ortogonális sorok majdnem mindenütt való konvergenciáját az összes ortogonális függvényrendszerre biztosító klasszikus Rademacher-Menysov-feltétel monoton együttható-sorozat esetén szükséges is; a nem-monoton általános eset máig nyitott. Egyik legmélyebb eredménye ugyanakkor tetszőleges együtthatók esetén megadja annak a szükséges és elegendő feltételét, hogy ezek az ortogonális sorok minden ortogonális rendszerre minden átrendezésben majdnem mindenütt konvergáljanak. 1957 és 1962 között az Acta Scientiarum Mathematicarum-ban megjelent, 188 oldalt kitevő cikksorozata a klasszikus matematikai analízis egyik csúcspontja, melyért 1961-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos későbbi dolgozata is vagy végleges megoldást hozott az általa tárgyalt problémákra, vagy csodálatosan, a végleges lényegig egyszerűsítette és finomította azokat és korábbi megoldásaikat, vagy pedig, kedvenc szavajárásával, új forrást fakasztott, mindig a rá jellemző mély intuíció és virtuóz technika szinte névjegyként felismerhető ötvözetével. Többek között jelentős eredményeket ért el a többszörös sorok konvergenciaelméletében és a valószínűségelméletben is, páronként független véletlen változók sorainak konvergenciájára és a kapcsolatos nagy-szám törvényekre. Hat évtizeden keresztül volt termékeny, rendkívül eredeti gondolkodású, világszerte ismert kutató.

Maga körül nemzetközi rangú iskolát teremtett, számos sikeres kutatót nevelt ki. A Bolyai Intézet legjobb hagyományainak megszemélyesítője, legendás tanáregyénisége volt. Híres analízis és valószínűség-számítás előadásait évtizedekig minden diákunk hallgatta, sok más előadásán és speciálkollégiumán is százak tanulták a finomabb részleteket, jegyzeteit a mai hallgatók is haszonnal forgatják.

Sugárzott belőle a megértés és tisztelet kollégái, hallgatói és minden körülötte lévő ember felé, szerénységéről és áldozatkészségéről sok kedves történet kering. Őrizte, létrehozta és továbbadta az értéket, szép szögedi beszéddel, derűs, érdeklődő, biztató mosollyal. Köztiszteletnek örvendett, akit valóban mindenki szeretett. Az ő szavait használva: szöröncsések voltunk vele. Csendes kedvtelései közé tartozott a bélyeggyűjtés, életének különböző szakaszaiban a matematika mellett az irodalom, a zene és az opera, majd a honfoglalás és a középkori magyar történelem kötötte le, tudása az utóbbi területen az eredeti források ismeretére is kiterjedt.

Tandori Károly tudósi és emberi nagyságára való tekintettel javasoljuk számára a Magyar Örökség Díj odaítélését.


Nyomtatás
 
Ablak bezárása